12.rész Majdnem megint elveszítettem

Már kicsit megnyugodtam.Nagyon bánt,hogy Jeremy ennyire haragszik rám.Nem akartam,hogy ez legyen,de nem őt szeretem.Ráadásul még azért elég kedvesen közöltem vele.De Nora-t annyira gyűlölöm,hogy az kimondhatatlan.Eldöntöttem,hogy csak azért is elmegyek és beszélek Jeremy-vel.Elraktam pár Pallas-t a zsebembe és elindultam.A határnál persze egyből megállítottak.
-Mit keresel itt te lány?
-Jeremy Swan-hoz megyek.
-Sajnálom,de nem fogad látogatókat.
-Nem érdekel!Akkor is beszélek vele,ha tetszik,ha nem!
-Ne hergelj fel!
-Miért mi lesz?
Előrántottam egy Pallas-t a zsebemből.Kicsit meghökkent,de ugyanúgy viselkedett.
-Én nyertem meg a legutolsó vadászatot.Nem vámpír és nem boszorkány.Én.Ha nem engedsz tovább,akkor erőszakkal kell átmennem.
-Rendben.Menj,de ne maradj sokáig.
-Ezt már szeretem.Bocs a gorombaságért.
Szinte futva mentem Jeremy házához.Mikor bekopogtam,persze Nora nyitott ajtót.
-Egy szót se.Akkor is beszélek Jeremy-vel.Ha nem engedsz be,akkor erőszakkal megyek be.
A kezembe volt a Pallas.Nora ettől megijedt és inkább beengedett.
-Jer!Hol vagy?Beszélnem kell veled.Átkutattam az egész házat,de nem találtam.Már elég jól ismerem,és tudom,hogy elbújt.Vesztére azt is,hogy hova.Bementem a nappaliba és felnéztem a plafonra.
-Gyere le,kérlek.Beszélni akarok veled.
-Hogy találtál meg?
-Már elég jól ismerlek.Kérlek,ne haragudj rám!Én nem akartam,hogy szomorú légy,de nem tudok olyan mellett boldog lenni,akit nem szeretek igazán.
-Egyáltalán nem fáj nekem.
-Ne hazudj.Will látta a gondolataidat.Tudom,hogy mennyire szeretsz.Hidd el,találsz majd nálam sokkal jobbat.
-Nem hinném.Te vagy az én egyetlen kincsem.
Magához húzott és megcsókolt.Elérzékenyültem,és így visszacsókoltam.Jólesett magam mellett tudnom.
-Miért nem szeretsz?
-Szeretlek,de Will-t jobban.
-Ha ő nem lenne,akkor az enyém lehetnél.
-Sajnálom,tényleg.
Sírva fakadtam.Jeremy letörölte a kezével a könnyeimet és mélyen a szemembe nézett.Nem bírtam már,gyorsan megcsókoltam,majd elfutottam.Magamra csaptam a szobám ajtaját és csak pityeregtem.Aztán eszembe jutott Will.Átmentem hozzá,de csak egy levelet találtam az asztalon.

,,Kedves Lis!Láttam mindent,ami Jeremy-nél történt.Igaza van.Ha én nem lennék,akkor ti együtt lehetnétek.Mivel ő jobb ember nálam,így ő jobban megérdemel téged.Sajnálom,de nem hinném,hogy mi látjuk még egymást.Remélem,boldoggá teszed őt és vigyázz magadra! Will

Lefagytam.Nem tudtam,hogy az egész jelenetet látta.
-Én nem akarom elveszíteni őt,de csak úgy lelépett,és azt sem tudom,hogy hol van.Beszélnem kell Brad-el,talán ő tudja.
Gyorsan a szálláshelyre mentem,hogy megkeressem.Nem hittem a szememnek.Will még ott volt,és éppen búcsúzkodott a többiektől.
-Nem mész sehova William Stevenson!Nem mehetsz el!Már egyszer elveszítettelek,és nem engedem,hogy újra megtörténjen!
-Te mit keresel itt?Nem Jeremy-nél kellene lenned?
-Nem.Már eljöttem.Csak azért voltam nála,hogy bocsánatot kérjek.Ja,és csak hogy tudd,nem én csókoltam meg!Vagyis akkor igen,mikor elbúcsúztam tőle.De először nem én!És megmondtam neki,hogy ő jobbat érdemel nálam.
Kimeredt szemekkel nézett rám.Kicsit megijedtem,mert a többiek is ugyanilyenek voltak.Nagyon félek,hogy most mi történik.