3.rész Vadászat

-Kérem,ne bántson!Semmi rosszat nem tettem!Ne!
Minden éjjel rémálmok gyötörnek.Az álmaimban Will, olyan,mintha egy tündöklő angyal lenne,akit az égből küldtek segítségül.Nem értem,hogy miért látom ilyennek,de valami oka biztosan van.Mattel és Alice-el egész jól kijövök.Matt minden nap elvisz a vadászképzőbe,és megtanít pár dolgot.Ma például azt tanulom meg,hogy hogyan öljek meg egy vámpírt és egy vérfarkast.Elég nehéznek tűnik a dolog,de folyton azzal biztatnak,hogy egyszerű.
-Az első szabály az,hogy mindig legyen nálad karó és gyufa.Ha feléd közeledik,és támadni készül,akkor a karót pontosan a szívébe kell szúrni,majd egy 180 fokos fordulattal elforgatni.Utána,ha már kifeküdt,és úgy látod,hogy meghalt,akkor a gyufával gyújtsd meg a testét.
-Rendben.Kipróbálhatom a bábun?
-Persze.Gyerünk!....Jó,ügyes vagy.Most ugyanezt csináld meg a vérfarkasnál is,csak ott egy ezüst és fa ötvözetű tölténnyel kell lelőnöd.Ha ez megvan,akkor csak meggyújtod a testét.De ha mégsem hal meg a tölténytől,akkor le kell vágni a fejüket.
-Értem.Megpróbálom.
Napról napra egyre ügyesebb vagyok.Matt adott nekem egy fegyvert,aminek Pallas a neve.Ha ezzel megdobok egy vérfarkast vagy egy vámpírt,ez pár percre megbénítja őket.Ez idő alatt vagy elmenekülhetek,vagy megölhetem őket.Egyik éppen a szálláshely felé tartottam,de úgy elfáradtam,hogy inkább felültem egy fára.Gyönyörű volt a kilátás onnan,amíg valaki halálra nem rémisztett.
-Uram isten!William Stevenson,ha még egyszer ezt csinálod,akkor kinyírlak!
-Képes lennél megölni azt,aki megmentett?
-Nem.Hogy gondolhatsz ilyet te buta?
Mind a ketten nevettünk.Olyan aranyos volt,amikor nevet.Nem tudom,miért,de valamilyen furcsa érzés fogott el.Will mélyen a szemembe nézett,majd egy pillanat múlva már egy másik fán voltunk.Nem tudom hogy csinálta,de én is tudtam repülni.Egyik fáról a másikra ugráltunk,amíg el nem kezdtem üldözni.
-Ha elkapsz,akkor adok egy puszit!
-Ha elkaplak,akkor meghalsz!
-Juj,de félek!
Elkezdtem szélsebesen utána eredni.Igen gyors volt,de a vadászképzőben sok mindent megtanultam.Mikor már elég közel voltam hozzá,megdobtam egy Pallasal,ami teljesen megbénította.
-Na most megvagy!
-És most mit fogsz csinálni velem?
-Ezt.
Megcsókoltam.Tudtam,hogy ha elmegy a Pallas hatása,akkor elfelejtik azt,ami a hatása alatt történt.Hosszasan csókolóztunk,majd elugrottam tőle,mert lejárt az idő.Ő felkelt és megfogta a kezem.
-Ez ügyes volt.A Pallas mindig beválik.
Megpuszilta az arcom.Én azon nyomban elpirultam,amit észre is vett.
-De még milyen jó,hogy a hatása alatt történő dolgokra nem emlékeztek.
Értetlenül nézett rám,azt se tudta,hogy miről beszélek.Az egész délutánt vele töltöttem,és folyton csak az a lopott csók járt az eszemben.Szegény még csak tudni sem tud róla,és nem is fog.
-Hát,itt volnánk.Köszönöm,hogy haza kísértél.
-Nincs mit.Holnap jössz a vadászképzőbe?
-Igen.Miért?
-Mert kimegyünk vadászni.Megmutathatnád,hogy mit tudsz.
-Oké.Így már biztos,hogy megyek.
-Oké.Hát akkor,szia!
-Jó éjt Will!
-Neked is!
Nehezen búcsúztunk el egymástól.Gyorsan megvacsoráztam,és úgy tettem,mintha lefeküdnék aludni.Alice egyszer benézett,hogy alszok-e,én pedig úgy tettem.Mikor már minden elcsöndesedett,felvettem a vadászruhámat,a fegyvereimet is elraktam magammal és kimásztam az ablakon.Gyorsan futottam,nehogy valaki meglásson.A szálláshely felé futottam,hogy kihívjam Willt.Vigyáznom kellett,nehogy bárki is meglásson,mert abból baj lesz.Odalopakodtam az ablakához,és elkezdtem kicsi kavicsokkal dobálni.
-Will,gyere ki!
-Mi az?Mi van?
-Gyere már ki!
-Oké.
Felvette a ruháját és kiugrott az ablakon.
-Kérlek,gyere el velem vadászni!Felakarok készülni a holnapi napra.
-Rendben,de vigyáznunk kell.
-Erre én is rájöttem.
Mind a ketten rohantunk az erdő felé.Nagyon sokat fejlődtem,szinte már olyan gyors voltam,mint Will.
-Itt figyelj oda,kicsit ingoványos a talaj.
-Oké.Megjegyzem.
Hirtelen egy ismerős szagra kaptam fel a fejem.
-Ez nyúl!Érzem.
-Így van.Siess,mielőtt elszalad!
Gyorsan odalopakodtam,és elkaptam.Egész jól sikerült az este,az egész területet felderítettük.Willnek hála,felkészültem a holnapi napra.